?

Log in

Sorozatok... Part 1. - Bagolyvár és egyebek [entries|archive|friends|userinfo]
Bagolyvár

[ userinfo | livejournal userinfo ]
[ archive | journal archive ]

Links
[Links:| ----- BesBacard webrádiója ----- Fanficrants community ----- SorozatJunkie (sorozatblog) ]

Sorozatok... Part 1. [Jan. 19th, 2007|02:43 pm]
BesBacard
[Tags|, , ]
[Current Location |egy nagyon béna számítógép előtt]
[mood |most már ideges]
[music |grrrrrrrrrrrrrrrr]

Nem is tudom hány hónapja nem írtam már tv-kommentet, pedig. Tudom, nem sokaknak hiányzik, de evvan. Éveknek tűnik, mióta nem jártam erre, úgyhogy most megpróbálom szintre hozni magam. Gyors sorozat-áttekintés csatornánként, avagy szerintem mit is érdemes nézni. Főcímekkel, és természetesen esetleges jelöletlen spoilerekkel megspékelve, mert itthon vagyok, és itt én szabom a házirendet. (Megjegyzés: szerény véleményem szerint, mostanában kifejezetten jó dolguk van a sorozatkedvelőknek.) 



</p> </div> >

TV2:


Everwood – Kisváros. Tinidráma. Orvosi rendelők. A karakterek nyilvánosan felvállalt politikai hovatartozása. Család. Ötletes főcím. (OK… ez az utolsó már nem áll, de azért itt egy link hozzá: http://www.youtube.com/watch?v=5dEETAwubA8). Olyan hangulat, ami még akkor is átjön, ha szlovákul nézi az ember, és egy mukkot sem ért. Ezek közül egy is elég lenne ahhoz, hogy szeressem. Ez az a sorozat, amit leginkább sajnálok, hogy nem látom, de valamikor dolgozni is kell az embernek. Viszont meggyőztem Anyámdrágát, hogy nézze, mert tudtam, hogy szeretni fogja. (Egy hatvanontúli kisnyugdíjas véleménye: csak Bright és Hannah magyar hangját nem szereti, és szerinte furcsa, hogy egy nagymama olyan katonás, mint Edna. Egy hetvenen túli kisnyugdíjas véleménye: Az Öregúr kedvence a két orvos állandó veszekedése. Plusz két fő.) Én nagyon vártam, de nem tudtam nézni, aztán egy epizódot mégis elkaptam, és bebetonozta magát nálam, és még most sem nézem rendszeresen, de ha tehetem, leülök elé, mert nem vagyok hajlandó lemondani róla. Az az egy epizód arról szólt, hogy a liberális orvos nem tudta rávenni magát, hogy elvégezzen egy abortuszt egy fiatal lányon, míg a konzervatív orvos kötelességének érezte, minden ellenérzése ellenére. Kész. Ezt a sorozatot nem lehet nem szeretni, ha egyszer így ütik fejen az embert a karakterek belső vívódásaival. Kár, hogy így ledarálja a TV2, de biztos fogják ismételni. (A Maxima sorozat-különszámában amúgy azt merték írni, hogy a sorozatbeli kisváros már a Született feleségeket készítette elő. A legszívesebben fogtam volna az újságot, összetekertem volna, és elkezdtem volna ütögetni vele a szösszenet íróját. A Született feleségek nem kisváros, hanem kertváros, ami azért nem ugyanaz. Ha már mindenáron párhuzamot keresnék, akkor az életvitel, a politikai hozzáállás, és a belső, erkölcsi értékrend konfliktusának családba ágyazott ábrázolását emelném ki, ami mindkét sorozatnál elgondolkodtatóan és vitát provokálóan sikerült. Igen, ez a mondat túl lila lett. Röviden: Ritkán esik meg, hogy egy nem politikai, hanem családi témájú sorozatban a szereplők bármi mellett is állást foglaljanak, és az még ritkábban, hogy a véleményük miatt konfliktusaik legyenek. (Másik kivétel: Hetedik mennyország, de ez teljesen más téma.) Ja, és ha már párhuzam! Mindkettőben szerepelt Marcia Cross. :-) Aki… Marcia Cross.)

Jóban-rosszban : Kéremszépen, ez egy rendőr-sitcom. Kis országunkban az első és utolsó, amelyben két nyomozó, Szlávik Jenő, és Müller Ottó (vagy fordítva) kalandjait követhetjük nyomon, dacolva emberrablókkal, robbantókkal, zsarolókkal, tolvajokkal, sikkasztókkal, gyilkosokkal, csempészekkel, lustasággal, keménykedéssel, pizzafutárokkal, a magyar nyelvtannal és Lucius Scaevolával. A többiek csak kellékek. Átlag heti egy részt nézek meg belőle, az pont elég. (De hogy miért virnyít úgy az énekescsaj a főcímben?!)

NCIS – Erről is túl gyakran maradok le, pedig borzasztóan megszerettem. Kezdek túlságosan rákapni a kulturális és popkulturális referenciákra, és DiNozzo az egyik leginkább követhető karakter ezen a téren: filmek-filmek-filmek… autók, aztán megint filmek-filmek-fimek, majd sorozatok (Magnum, Lost, Helyszínelők), majd az egész elölről.

Csillagkapu – Az időpont annyira fáj, hogy már nem is kísérletezem vele.

Columbo – Szintén lemaradok, pedig megint szívesen újranézném. Szabó Gyula hangja jól hat az ember idegeire, a humort egy-egy komédiasorozat is megirigyelhetné, és mellesleg gyilkosságok, és régi ismerősök. Múltkor pl. fél szemmel Donnát láttam a Dallasból. (Apropó Dallas! Emlékszik még valaki, hogy anno úgy kezdődött, hogy Ray és Lucy hetyeg az istállóban? A sorozatkészítők se emlékeztek, mert pár évaddal később Rayről kiderítették, hogy a kiscsaj titkolt nagybátyja. Röviden: on-screen incest főműsoridőben.)

A mélység fantomja (Surface) – Ha rajtam múlna, a címe Odalent lenne, épp azért, mert ide sokkal jobban illik az X-akták felidézése, mint az Odaáthoz, és csakazértis. De szerencsére nem rajtam múlik. A sorozat teljesen olyan, mintha lett volna egy naaaagy, közös továbbképzés minden sorozatkészítőnek, és ott kiadták volna házifeladatnak, hogy
“Adjatok le jövő hétre egy egyévados sorozatvázlatot, amiben kötelező érvénnyel szerepelnek az alábbi tényezők: 1) földön játszódó sci-fi sorozat; 2) földön élő űrlények; 3) akik függenek a víztől; 4) tragikus baleset-szerűségek; 5) összeesküvés a fenyegetés eltussolására; 6) naaaagy, gonosz katonaság; 7) természeti karasztrófa/baleset --> karantén 8) vagány, kíváncsi, levakarhatatlan, szép, barna főhősnő; 9) természettudományokkal foglalkozó főkarakter, tudós vagy kutató; 10) macsó, barna hajú főhőspasi, valamiféle családapa-beütéssel; 11)széthulló családok; 12) kíváncsi kamaszok; 13) gyanútlan kisgyerekek; 14)természetesen lehetséges bonyodalmak, rejtélyes utalások és titkos titkok; 15) és egy hatásos jelenet, égből lehulló fényekkel. A többit rátok bízzuk!”
Na, ha lett volna egy ilyen feladat, az egyik pályamű ez lett volna, a másik meg a Rejtélyek városa. Főleg azért, mert állítólag odakint, a nagy kék víz túloldalán, egy évben mutatták be a két sorozatot. A Rejtélyek városa írója pedig valószínűleg egy jeggyel jobbat kapott volna, mert az ő sorozata legalább egy évadot kibírt.

Született feleségek (Desperate Housewives)– Nem nézem. Direkt. Nem tudom, mi velem a baj, az ismétlést biztosan figyelni fogom, de… nem tudtam magam rávenni. Pedig Bree még mindig Bree, Marcia Cross még mindig Marcia Cross, és egyáltalán… Mégsem.

Vak igazság (Blind Justice) – Vége. Ennyi volt az egész. Nyista, nincs több. Kár. Ez volt jelenlegi legnagyobb főcímszerelmem a színek (kék) és a zene (halk, valami egészen finom kezdőakkordok) miatt, és ez persze nincs fönn a YouTubeon (Viszont itt van helyette a sorozat hivatalos honlapjának jópofa csoport-háttérképe: http://abc.go.com/primetime/blindjustice/show.html). Mire a végére ért, sikerült tényleg megszeretnem, hiányozni fog. A második epizódot láttam elsőként, és az első gondolatom az volt: “Te jó ég! Itt mindenki seggfej?!” És igen: a nyomozó nem volt szuperhős, az epizódok felét végigvinnyogta (Ron Eldard, aki régen Shep, a kattant mentős volt a Vészhelyzetben); a társnője kissé flegma volt, egy csöppet magas lovon; a másik nyomozó gonoszkodós, és talán agresszív; az ő társa szimpla bólogatójános; a főnök kényszeredett; a főhős felesége meg boldogtalan (és gyönyörű: Rena Sofer, aki megvillant az Edben is.). Imádtam. Aztán persze részről-részre haladva mélysége lett a karaktereknek, azután meg azt szerettem. És megcsinálták ugyanazt, mint a Rejtélyek városában: A kezdeti ellenségeskedésből (ott Russell és Tom, itt Jim Dunbar és Marty Russo), valami egészen kesernyés mellékízű kényszer-barátság lett, amit az ember a mai világban már-már kénytelen karakterfejlődésként értelmezni, ami meg egy jó dolog. Szóval: Hiányozni fog, megy az egyévados kiskedvencek temetőjébe a Street Time meg a Now and Again mellé. (Az az egy vigasztal, hogy sikerült tökéletesen idétlenül lezárniuk. Úgy értem jópont, hogy a vak fickó végre a fegyvere nélkül is biztonságban érzi magát, és nem veszélyezteti a fél várost; jópont, hogy végre képes elengedni magát a felesége mellett a táncpróbán; tűrhető, hogy ez utóbbit egy vízió-szerűséggel mutatják be; rosszpont, hogy a víziót hosszú percekig húzzák (estélyiben táncikál a feleségével), és ráadásul nem is az igazi.)

4400 – Új sci-fi sorozat. Várom. Tényleg. A baj az, hogy már most elvárásaim vannak, nem tudom, mi lesz ebből.

ÁlomhotelAnyámdrága nézi: külön megörült, hogy Klinika, meg a Guldenburgok szereplői, annak meg pláne, hogy talán olyan lesz, mint a Paradicsom szálló volt, én viszont egyszerűen nem bírom. Egy részt próbáltam megnézni, de abban Gerard Depardieau Apám, a hős c. amerikai vígjátékát dolgozták fel, ami amúgy eleve szintén Depardieau Hanta-palinta c. francia vígjátékának volt a feldolgozása. Már ez a tény önmagában megérne egy kis falkaparást.

Második világháború – Nem sorozat, hanem filmek. Már a második hét, hogy régi, klasszikus, második világháborús témájú filmeket rángatott elő az adó, és szerintem ez okos döntés. Ha nem tudnám, hogy a Lostban most kezdenek felpörögni az események, könnyen lehet, hogy a Nagy szökést választanám Steve McQueennel. Szerencsére kicsi az esély, hogy elkezdenek Alistair MacLean-könyvekből készült filmeket vetíteni, mert az az RTL Klub reszortja. Ha nem így lenne, az tényleg okozhatna némi dilemmát.

Médium – Ez már a harmadik időpont, amiben adják, és mivel film után van, ez se lesz állandó. Pedig ez egy jó sorozat! Én személy szerint szinte minden halottlátásra vevő vagyok, de ez a sorozat kiemelkedik a többi közül, mert… mert Patricia Arquette. Pont. Nagyon jó színésznő, nagyon jó szinkron, nagyon jó megoldások… A múlt heti rész pl. egy I will survive – videoklipként kezdődött, ahol a főhősnő volt az énekes. Aztán persze kiderült, hogy csak egy álom, aztán kiderült, hogy csak zaj, aztán kiderült, hogy nem is szól zaj, és voltaképpen már egy órája látomása van a nőnek, csak nem vette észre. Ez az egyik legemberibb, legkisszerűbb, legelszántabb természetfeletti-sorozat, amit valaha láttam, ahol nem az jelenik meg problémaként, hogy kősóval töltsük-e meg a pisztolyt, hanem az, hogy ki viszi iskolába a gyereket, ha a feleségünk éppen egy sorozatgyilkos szellemét faggatja. Másik nagyonjó pont: A férj. Jake Weber játssza, és ebben a lelkesedésemben kivételesen nincs semmi külsőség: ez a pasas vívódik; ennek a pasasnak elege van; ez a pasas matematikus, vagy mi, a racionalitás embere; ez a pasas szereti a feleségét, és a lányait; erre a pasasra mindig lehet számtani; ez a pasas néha tényleg kételkedik a házasságában, de épp ezért mindent megtesz érte. Allison semmire nem menne nélküle. Elhiszem a drámáikat, és ki vagyok akadva, hogy ez egyre fontosabb nekem egyre több sorozatnál. (Ja, és ha már ennyit abajgattam a YouTube-ot, ennek is itt a főcíme: http://www.youtube.com/watch?v=cCn08EgrAm0, meg egy promó a fönt emlegetett dallal: http://www.youtube.com/watch?v=VYM7W9K8cBs, amiről nem tudom, hogy szól-e.)

Mister Sterling – Egy évad, kilenc epizód, már csak a rövidsége is garancia volt arra, hogy kedvelni fogom, mert így szoktam járni. Szombatonként adták, a déli punnyadásban, abban az időszakban, amikor nyoma sem volt rendes politikai sorozatnak a magyar tévében, se Elnök emberei, se JAG, de talán még a Született feleségek se ment, bár ebben nem vagyok biztos, de ez nem is számít. Ami számít, hogy nem szerettem Josh Brolint, mégis jó volt egy pillanatra elmerülni az Elnök emberire hajazó idealizmusban, a színfalak és a pókerarcok mögött munkálkodó tényleges drámai feszültség *nélkül*. (Annak ellenére, hogy a két sorozat az imdb szerint egy univerzumban játszódik, amit én azért kétlenék.) Annyit viszont nem ér, hogy péntek hajnalig fennmaradjak miatta. Még úgy sem, hogy Stephen Culp volt az egyik epizodistájuk.

Hetedik mennyország – Gyerekként, ill. inkább kiskamaszként borzasztóan szerettem ezt a sorozatot, mára azonban csak a “nevelő célzatot”, és a “politikai állásfoglalást” látom benne. Kíváncsi vagyok, hogy én nőttem fel, vagy csak a sorozatbeli gyerekek, vagy csak a sorozat. Tényleg. (A második évad főcíme: http://www.youtube.com/watch?v=szrhCQEx00I)

JAG – Ki tudja a JAG-et manapság számon tartani? Hogy éppen hol tart, vagy honnan ismétlik? Szerintem lehetetlen. A sorozat főcímében van összvissz két karakter, mégis szinte minden szereplő ismerős, mert már volt róluk szó, az epizodisták… az epizodisták meg máshonnan ismerősek. A Band of Brothers stábjának jó részét viszontláttam már itt, az pedig külön jó, hogy szintén egyenruhában. Utoljára épp Percontét. (Ez a sorozat is mennyit változott az első évad óta! Korai főcím: http://www.youtube.com/watch?v=Bwph0u2b3zc )

Láthatatlan ember – A filozófiát szeretem benne a legjobban. Azt, hogy az a hülyehajú idióta főhős valójában okos. És hogy a paranoiás, mégidiótább társa, valójában jólelkű, és még mindig ronda. Idézetek: http://www.imdb.com/title/tt0220238/quotes, melyek többsége tényleg idézet. Én voltam a legjobban meglepődve, de egyévadnyi fujjolás után kénytelen voltam elismerni, ez a sorozat színtiszta, gyöngyöző, felszínes szórakozás, ami simán lehet több is, ha hagyom.

Charmed – Ha jól sejtem, már megint mozogni fog más időpontra, és bár becsületből nézem, ezt is egyre nehezebben tartom számon. Mármint hogy ki, mikor, hol, merre. Ez így, Cole Turner- és Julian McMahon-fanként, meglehetősen sajnálatos tény. De azért beszúrok ide egy linket az első évad főcíméhez, mert ezt a számot már akkor is szerettem, amikor a sorozatot még halálosan unalmasnak találtam, vagyis az első évadban. http://www.youtube.com/watch?v=UkvzaNsdBeo

Csillagkapu: Atlantisz – Nyoma sincs benne mindannak, ami a Csillagkapu filozófiáját adta. Talán csak a karakterek jellemében találhatók közös pozitívumok, amúgy az egyetlen közös részt egy nagy halom angolul beszélő űrlény adja, ami már annyira lerágott csont, hogy nem is panaszkodom miatta. Ha versenyeztetnem kellene a legrosszabb szinkronokat, a dobogón a Battlestar Galactica (“Jesszusom!”), a Supernatural (“Kit akarsz fölhívni?”) és ez a sorozat osztozna, nem tudom, milyen sorrendben. Miért is? Pl. mert nem tudnak mit kezdeni a ”Shit happens.”-zel, és csak ülök értetlenül, amikor Sheppard a sportról magyaráz Teylának, és kivételesen nem azért, mert nem értek hozzá, hanem mert nincsen értelem a magyar szavak között. De leginkább a tegeződős/magázódós játékra haragszom. Most már tudom: Egy rossz szinkron tönkrevághat egy potenciális OTP-t. Az eredeti szöveg nyilván angolul van, ahol elvileg nincs magázás, de azt azért a fordítók is sejthetnék, hogy az amerikánusok se tegeznek le mindenkit. Sheppard és Weir viszonyát sikerült gyönyörű magázásnak fordítani, ami egész egyszerűen: szép. Sheppard és McKay viszont valahol tegezésre váltott közben, anélkül, hogy megtorpantak volna a first name basis-szintjén. És, hogy mindennek mi az eredménye? Csak azért, hogy egy sarkított példát mondjak: ”Gyere ide, hadnagy!” Mert az még éppen rendben is lenne, hogy Sheppard tegezi McKayt, ugyanakkor vezetéknéven szólítja, ezt megszoktuk már Muldernél és Scullynál, de az már nagyon nem jó, ha McKay visszategezi a hadnagyot, és közben a *rangján szólítja*. Ranghoz magázás jár. Hogyan fordítják majd azokat a részeket, amikor Sheppard már ”Colonel” lesz? És mindez különösen durva azért, mert a speciális nevek átültetése nem is lett olyan rossz: a Puddlejumperek Pocsolyaugrók lettek, és nem Kapuhajók, bár ez utóbbi csak a hadnagyon múlott. A Wraith-ok és a Lidércek nagyjából megfelelnek, viszont néha rá kellene szólni Sheppardra, hogy nem kanadai, és ne mondja ZedPM-nek a ZPM-et, mert az McKay reszortja. Még… még az akcentusokat is bele lehet képzelni Zelenka és Carson hanghordozásába, bár csak a hanghordozásába, a hanglejtésbe. Szóval a szinkron nem jó. Mondom én ezt úgy, hogy nem hallottam az eredetit, és nagyonis értem, miért lett Shapperd hangja az, aki. Mert lehet, hogy a valódi hangjával nem stimmel, de a szögletes-fehéren villogó fogsorával, és azzal a nagyonamerikai kisugárzásával igen (korábbi szerepek ehhez a hanghoz: biciklis zsaru a Pacific Blue-ban, és vízimentő a Sunset Beach-ben, hasonló fizikai jellemzőkkel). McKay jó, Weirt szeretem (bár kicsit sajnálom, hogy nem tudták magukkal hozni Jessica Steent a Csillagkapuból, aki ott játszotta, viszont annak a nőnek meg saját magyarhangja van, úgyhogy ezzel a hanggal kicsit idegtépő lenne), Carson aranyos, Teyla hangja talán a legjobb, Ford pedig egy mulandó tényező. Remélem, Caldwell ezredes (Mitch Pileggi, az X-akták Skinnerje) még marad egy darabon.
Aztán a ficek! Teylát és Elizabethet egy történet óta látom magam előtt együtt meditálni, és ez jó. Nagyon… tisztelet-alapú párost alkotnak, ami nekem anno már a Mulder/Scully viszonyban is bejött. De a legjobb azért mégiscsak a Sheppard/McKay-duó. És ha már itt járok:
http://sga.fictionresource.com Válogatott (és tárgyszavazott!!!!! majdnem lehidaltam, amikor megláttam), tematikus slash-fanfiction index lebontva párok és témák szerint. Ja, és az első évados főcím, mert csak: http://www.youtube.com/watch?v=N7RCWPZYRb4

Rex felügyelő – Újra elértünk a rexgazdi/3-as szintre, és nekem ettől marhára nem lett jobb. Újranéztem az első újgazdis epiódot, újabb (véletlen) párhuzamot fedeztem fel a töltelékjelenetek, és a között a dolog között, amiről most nem kezdek el beszélni, plusz idétlen sorozathíreket (rexgazdi/2 átigazol a C11-be) is hallottam, úgyhogy haragszom. (A végén még fogják, és reprodukálják azt az állapotot, ahonnan életem első fice indult. Kiakadnék. Nagyon.) Mindennek a tetejébe eljutottunk a mélyponthoz a sorozat főcímzenéjét illetően. Nekem tetszett a keringő. Pont. Mindenesetre egy rövid időutazás:
http://www.youtube.com/watch?v=lhpaT2EZv04
http://www.youtube.com/watch?v=mQP8-2r_MbQ

Monk – Új részekkel. Mert ki más is lehetne Monk bátyja, mint John Torturro? Tudja valaki, hogyan lehet egy krimisorozat egyszerre érdekfeszítő, szívszaggatóan szomorú, ugyanakkor frenetikusan vicces? Így, mint ez. A sokadik epizód után az ember mintha ráérezne a sémára, a poénok pedig mindig ugyanazokra az alapokra épülnek, és mégis csupa meglepetés. Eddig összesen egyszer fordult elő, hogy előre leesett az eset csattanója, általában ledöbbenek és álmélkodom, a karakterek pedig szeretnivalóak. Sharona természetesen hiányzik, Natalie viszont “cuki”, és most őt magát idéztem. És pont ennek a sorozatnak ne szeretném a főcímét, amikor még a dalszöveget is beszúrtam ide valahová? http://www.youtube.com/watch?v=5yFficoQXss

Smallville – “Somebody saaaaaaaaaaaaaaaave meeeeee” Na ennek a sorozatnak utálom a főcímét. Ennek ellenére azon kaptam magam, hogy a kezdeti ellenérzéseimet legyűrve - nézem. Igazából… Igazából még mindig nem nagyon tudtam megemészteni, hogy ebben a sorozatban Clark Kent és Lex Luthor elvileg *barátok*, de kénytelen vagyok beismerni, hogy amit én kánonnak tekintek (a három Superman-film, mert azokkal találkoztam először), sem az igazi kánon…. Az igazi kánonról lesz még itt szó, asszem. És az sem igazi kánon, hanem csak egy fokkal “igazibb”.
Eleinte heveny idegrohamaim voltak a sorozattól. Annak ellenére, hogy kedvelem a képregényeket, szeretem a tinisorozatokat, és nagyon jól elszórakoztatnak az ellenség-barát játszmák. Mellesleg külön gyengéim a kisvárosok, és az alliterációk. Aztán hozzá a stáb: Allison Mack, aki aranyos, és még mindig nem tudom, hogy lehetett már a Nemek harca c. tini-sitcomban is ismerős; Kristin Kreuk, aki akkor is szép, ha a szerepe halálosan unalmas; Clark szüleinek egyik felét Anette O’Toole játssza (aki a harmadik Superman-filmben mellesleg még Lana Lang volt, és már a Szoknyás fejvadászban is helyes anyuciként lövöldözött), a másik felet pedig John Schneider, aki meg Hazárd megye egyik Duke-ja volt anno; aztán megjött John Glover, a Brimstone c. sorozat ördöge (az is egyévados kiskedvenc volt), én meg később összeakadtam Michael Rosenbaummal az Édes Novemberben. Mindez úgy történt, hogy nem is néztem a sorozatot. Most kapcsolódom lassan vissza, szórakozom a Superman-utalásokon, meg egyéb triviális triviákon (mint Christopher Reeve szerepeltetése, vagy az, hoyg Clark pár hete megkapta a szemüvegét), de főleg az epizodistákon: a téma heti aktualitását Ian Somerhalder adja (Lost, Will és a haverok). Most már majdnem azt merném rá írni, hogy jó a sorozat… De a főhősöket legszívesebben még mindig képen törölném néha.

Jake 2.0 – Ez is az utolsókat rúgja már. Még lesz egy Dumont-os epizód, aztán konyec. Ez is egy röpke évad volt, ezt is kedveltem, ennek is vége. Ez jó is valahol, de azért inkább nem. Arra mindenesetre jó volt, hogy megtanuljam Christopher Gorham (a SorozatJunkie-n nemes egyszerűséggel sorozatpestisnek titulálják) és Keegan Connor Tracy (ez milyen idétlenül hangzik!) nevét. A sorozat már csak azért is érdekes, mert röpke egy évada alatt legalább háromszor módosítottak a főcímén. Ez az egyik: http://www.youtube.com/watch?v=TkOZ4XovT5Q És mellesleg azt is érdekes volt figyelni, hogy a Jake-ben még aranyos Gorham, hogyan lesz “egy órán belül” halálosan unalmas a Medical Investigation c. sorozatban.

Medical Investigation – Nem vagyok hajlandó leírni a magyar címét. Ez egy olyan sorozat, aminek örülök, hogy vége. És nem tudom, miben csalódtam jobban: magamban, vagy a sorozatban. Jónak kellett volna lennie: mert nyomozós volt, orvosos volt, csapatos volt, helyszínelős volt, volt benne egy ex-BoB-stábtag (Neal McDonough), aki az egyik epizódban összefutott egy másik ex-BoB-stábtaggal (Michael Cudlitz), volt benne helyes újonc kisdoki, aki a szívére hallgat (Christopher Gorham), volt benne csinos barna (Anna Belknap), volt benne *igazi* crossover (Harmadik műszak), annyi minden volt benne. Például volt benne kötelező szőkenő (Kelli Williams az Ügyvédekből), meg kötelező, de funkció nélküli fekete színész (Troy Winbush), meg teátrális családfeláldozások a munka oltárán McDonough előadásában, meg szegény Miles doki (Gorham) állandó hibáztatása, meg uuuuunalom; meg McDonough “érzelemgazdag” mimikája, meg az a vissza-visszatérő mozzanat, hogy miután az egész epizódban nem találták annak a nyamvadt betegségnek a forrását, a McDonough kiállt a szoba közepére, majd nagyon elkezdett gondolkozni (közben persze az eredtei történések rekonstruálódtak a szemeink előtt), és fél perc alatt levezetett mindent. Szóval ezek voltak benne…

Szerencsére vége, és jön helyette a Numb3rs, vagyis a Gyilkos számok, ami ugyan ismétlés, de anno nem láttam belőle túl sokat. És van benne Rob Morrow, bár nem Miért éppen Alaszka, vagy Street Time; és van benne David Krumholtz, bár nem Télapu, vagy The Trouble with Normal (nem tudom, mi volt a magyar címe); és van benne Judd Hirsch, bár nem Taxi; és van benne Sabrina Loyd, bár nem Sliders (a mostani Slidersről ne is beszéljünk!); és van benne Peter MacNicol, bár nem Ally McBeal, és van benne rengeteg matek, és mégsem unalmas… és jó. És döntöttem: Hagyom a búsba az incest slasht ebben a fandomban. Viszont háromszor olyan lelkesen fogom keresni a crossovereket.

És a végére értem…

Ez volt a TV2.

Ja, és kérek minden mazochistát, aki eljutott idáig, ne citálják rám a Get a Life!-felkiáltást.
Van életem, nagyonis!
Mégis, mi más elől menekülnék a sorozatokhoz?

Valamikor jön a többi is… Lehet reszketni.
linkReply

Comments:
[User Picture]From: lauralinda
2007-01-20 09:01 am (UTC)
izé... egészen furcsa nés vicces, hogy pont két már nem élő magyar gengszter vezetéknevét adták nekik... öhm... szlávik és müller... hehehe ezen a haverjaim halálra szokták röhögni magukat...

ésésés kihagytad a betti a csúnya lány német adaptációját a lisa csak egyvan avagy hogyan érvényesüljünk a berlini pullowermark útvesztőiben c. sorozatot ,)))) mi a manóval szoktuk nézni esténként... estimeseként ,)) (felvételről)

a monk-ba bele sem szagoltam... a medic és crime és navy sorzatokhoz nem érzek elhivatottságot... a magyar zsarufilmek után...

a charmederől annyiban egyezik véleményünk, hogy Julian McMahon egy isten ,))) maga a sorzat lapos és unalmas... nekem ,)

a 4400-at meg már láttam dvd-n ,)))

,))
(Reply) (Thread)
[User Picture]From: kinslayers
2007-01-20 09:52 am (UTC)
Nah, igen, a JAG... a németek legalább logikusan adták/ismételték...

...Csillagkapu egyszer láttam csak azóta, mióta bevágták éjszakára, Atlantiszt az első két rész után nem néztem, mert nem tetszett.. :( Sajnáltam, de nem nyúzom magam...

Vak igazság és Médium... annak ellenére, mikor vannak/voltak, néztem/nézem.
A Médium openingjétől libabőr lesz a hátamon, sőt, bevallom, hogy rég féltem ennyire főcímtől, eeh.

Charmed: mindig szerettem, közös progi volt az albérletben a nézés, de Cole halála után már csökkent a lelkesedés, az utolsó évadot meg már nem is nagyon vágtam... :(((

NCIS a hétfő esti progi. Mindig. Mert imádom, és mert az összes szereplő a helyén van, és pörög az egész, és awrrrrr...*sigh*

Everwood: sose érek haza addigra, mikor van,de nyomon követem, mert Treat Williams megérdemli *vééééééégre*

...és igaz, hogy ez RTL, de nem állhatom meg szó nélkül: VÉÉÉÉÉÉÉGRE ÚJRA THE WEST WING... Nem is vettem észre, hogy mennyire hiányzott ez a pörgés, ez az egész világ, ezek a kiváló színészek... *a boldogságtól ordíítani*
(Reply) (Thread)
[User Picture]From: a_chris
2007-01-20 02:12 pm (UTC)
Csak azt olvastam el, amit én is nézek... de ijesztő hosszú lett a lista! ^^;;

Everwood: szoktam nézni, de egyre inkább Hetedik Mennyország fílingem van tőle, amit nem szeretek. A kedvencem egyértelműen dr. Abott! És egyet kell értenem az édesapáddal ;) Bright és Hannah hangja engem is idegesít, de annak örülök, h végre összejöttek! Jah, és még vmi! Többször is utolnak ebben a sorozatban arra, h Ephram szereti a képregényeket/mangákat. (Még az elején) Valahol félelmetes, hogy az emberek mennyire nem értik, milyen egy valódi képregényrajongó.

NCIS: is love :) Asszem, én mindenkit kedvelek benne.

Columbo: megunhatatlan, ahogy már említetted.

Született feleségek: pedig nem ártana, ha néznéd! Tényleg nem ;)

Charmed: nagy kár... Megmondom őszintén, ebben a sorozatban két szerelmem van, Cole és Billy. Miattuk még magyarul is megnézem, pedig az angol eredetihez képest valóban nagyon gyenge lett a szinkronos verzió. Az eredetin szétröhögi az agyát az ember. :)

Numb3rs: de jó! Nagyon birom ezt a sorozatot! És mond csak, mikor lesznek az új részek?

A Médiumot és a 4400-at a késői időpont miatt nem nézem, amit viszont nagyon ajánlanék neked, az a Döglött akták, vasárnap délutánonként. Tetszene ;)
(Reply) (Thread)
From: (Anonymous)
2007-08-23 08:28 am (UTC)

igen.

Fogalmam sincs, hogy hogyan találtam ide. Egyszerűen csak kerestem valamit, és meg is találtam. A Te karamellpudingos írásodban. Nagyon tetszik, és kérlek... folytasd...
(Reply) (Thread)
From: (Anonymous)
2011-02-07 02:06 am (UTC)

ctqeqmws voii

dkba xfjyo [URL=http://www.katesxxx.com]milfs[/URL] feywmn c ga y rlg
(Reply) (Thread)
From: (Anonymous)
2011-03-11 01:05 am (UTC)

Szeretem

ellenorizni kell:)
(Reply) (Thread)
From: hudesari
2011-04-13 03:07 am (UTC)
Just want to say what a great blog you got here!

(Reply) (Thread)
From: celimood
2011-04-15 09:26 pm (UTC)
I think that is right bout that. Nice info and thanks. Need to get in google feed.

(Reply) (Thread)
From: tedpidyh
2011-11-04 08:19 am (UTC)
I don’t bookmark sites but i will bookmark this! LOL!

(Reply) (Thread)